Rendezvények



Gyermekrajz kiállítás - Versillusztrációk Pákolitz István verseihez

A Csorba Győző Könyvtár ez év tavaszán rajzpályázatot hirdetett óvodások és általános i... Tovább

„MESEHŐSÖK – HŐSMESÉK 3D-ben” - kiállításmegnyitó

 A Csorba Győző Könyvtár Körbirodalom Gyermekkönyvtára  képzőművészeti pályázatot hir... Tovább

Találkozás Szabó T. Annával

A vers: játék. Benne van minden jókedvünk, kíváncsiságunk, sóvárgásunk, és persze a szomo... Tovább

Irodalomtörténet szokatlan hangnemben - Nényei Pál előadása

A 2019-es év első megjelenése a Tilos az Á Könyvek Kiadónál Nényei Pál irodalomtörténeté... Tovább

Holdbeli csónakos

“Holdbeli csónakos, örök szerelmem, arany sajkádra vegyél fel engem. Sokat szenvedtem, sokat bágyadtam, a sötét erdőt könnyel áztattam. Eleget sírtam a földi porban, ölelj magadhoz a tiszta Holdban. Nem él a Földön, akire vágyok, holdbéli csónakos, te légy a párom.”

 

46 éve ezen a napon először mutatták be a budapesti Thália Színházban Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művét.

Kazimir Károly rendezte az ősbemutatót. A szereposztás pedig a következőképpen alakult:

Holdbeli csónakos: Kozák András
Luna holdistennő: Thirring Viola
Pávaszem: Venczel Vera m.v. (szerepkettőzés)
Pávaszem: Hámori Ildikó f.h. (szerepkettőzés)
Medvefia, lapp trónörökös: Csikos Gábor
Vitéz László: Szabó Gyula
Bolond Istók: Mécs Károly (szerepkettőzés)
Bolond Istók: Monori Lili (szerepkettőzés)
Paprika Jancsi: Esztergályos Cecília
Memnon, szerecsen fejedelem: Harsányi Gábor
Hóhér: Peti Sándor
Idoméneus, krétai király: Szilágyi Tibor
Huang ti, kínai császár: Kollár Béla
Dumuzi, sumir főpap: Vallai Péter
Lapátos hindu: Gór Nagy Mária
Bennszülött: Szigeti András

A Holdbeli csónakos című művet a Körbirodalomban is megtalálhatjátok Berg Judit átdolgozásával.

Devecseri Gábor

100 évvel ezelőtt ezen a napon született Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) író, költő, klasszika-filológus. Csodagyerekként indult, csak 15 éves volt, amikor 1932-ben Karinthy Gáborral közös verseskötete megjelent.  A mulatságos tenger (1936) című kötet volt első önálló könyve. 1945-ben jelent meg a minden gyerek által ismert Állatkerti útmutató című szellemes verseskötete. A verseket sokszor hallhatjátok megzenésítve is Halász Judit vagy Koncz Zsuzsa előadásában.

Devecseri Gábor görög-latin szakon végzett az egyetemen. Az antik költészet, irodalom kezdettől fogva érdekelte, több tanulmányt is szentelt a témának. Az ókori klasszikus irodalom több jelentős művét ő ültette át magyarra. Az Odüsszeia, az Íliász, valamint Catullus versei, Plautus, Arisztophanész drámái is Devecseri Gábor fordításában jutottak el a magyar olvasókhoz.

Devecseri Gábor műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

Karl May

175 éve ezen a napon született Karl May (Ernstthal,1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) az egyik legnépszerűbb kalandregényíró. A német regényírók közül az ő műveit adták el legnagyobb példányszámban. Gyermekkora nehéz volt, hiszen olyan szegény családba született, ahol még enni is alig jutott a gyerekeknek. Ezért Karl May vakon jött világra, csak négy éves korába nyerte vissza látását.

Felnőve előbb tanárként dolgozott, majd 1875-ben sikerült kiadatnia első regényét, amely egy csapásra sikeressé és népszerűvé tette. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg.

Karl May regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →

Fazekas Mihály

189 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Általában Fazekas Mihály nevéről mindenkinek a Lúdas Matyi jut eszébe, holott, akárcsak kortársai, mesterien tudott verselni. Élt katonaként, parasztlegényekkel együtt, így ismeri azok gondjait-bajait. Verseiben a hangvétel, a téma ezáltal gyakran népiesebb, annak ellenére, hogy őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége. A nép furfangos gyermeke jelenik meg a Lúdas Matyiban is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok.

Annak a Debrecenben virágzó irodalmi kultúrának volt ő az egyik legjelentősebb alakja a XIX. században, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. Csokonaival és Földi Jánossal barátkozott össze, s ez a kör ösztönözte benne a költőt.  Emellett a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára is volt. Sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellel együtt írják a Füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában.

Mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Számtalan művét hagyta az utókorra.

Fazekas Mihály műveit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Erich Kästner

118 éve ezen a napon született meg Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.  Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus; az új stílusirány, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Az az ember volt, aki folyton küzdött a műveiben is az emberiség megjavításáért, holott végig nézte, amint könyveit elégetik a nemzeti szocialisták 1933-ban. Mégsem emigrált Németországból, valószínűleg nem akarta magára hagyni édesanyját, akihez szoros kapcsolat fűzte. A műveiben is meg-megjelenik az emberfeletti anya alakja.

Kästnert a legtöbb helyen, mint gyermek- és ifjúsági írót ismerik el. Polgári humanista értékek közvetítésével, kellő ironikus humorral mutatja be műveiben a városi gyermekek kalandos életét, mindennapjait, problémáit, életkori sajátosságait, örömét, vágyait. Gyermekeknek írt könyvei, forgatókönyvei nagy sikert és számtalan díjat hoztak neki. Sok kiadást értek meg, és több nyelvre lefordították őket, illetve filmek is készültek belőlük. Egyik filmes adaptációt is megért regénye, aminek a forgatókönyvét maga Kästner írta, A két Lotti.

Erich Kästner regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →

Papírszínház és diafilmvetítés a Körbirodalomban

Jövő héttől minden kedden és csütörtökön délután diafilmvetítéssel és papírszínházi előadással várunk benneteket a Körbirodalomban!

2017. február 21-én kedden 16.30-kor diafilmvetítés:

Bartos Erika: Bogyó és Babóca. A szivárvány

Bartos Erika: Kisvonat a Mohavölgyben

 

 

 

 

 

2017. február 23-án csütörtökön 16.30-kor papírszínházi előadás:

Thierry Chapeau:  Fenyőlegenda

 

Wass Albert

19 éve ezen a napon, február 17-én hunyt el Wass Albert, erdélyi író és költő (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.). A Wass család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, és egyike Erdély legrégebbi nemesi családjának. 1744-ben Mária Teréziától kaptak grófi címet. Szüleinek korai válása miatt a biztos pontot nagyapja, Wass Béla jelentette számára. A debreceni mellett számtalan külföldi egyetemen szerzett erdészeti, erdőmérnöki, vadgazdasági diplomát. Harcolt a második világháborúban, majd előbb Németországba, onnét pedig az Amerikai Egyesült Államokba emigrált.

 

Wass Albert a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb alakja. Műveit Magyarországon a rendszerváltás óta jelentetik meg, korábban hazánkban szinte ismeretlen volt. Mindig is vonzódott a természethez, s ez a szeretet több művében is jelen van, akárcsak a magyarság fontossága.

 

Wass Albert műveit a Körbirodalomban is megtalálhatjátok!

Tovább… →

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonái

Ma a VKI Mátyás Király Utcai Általános Iskola 5. osztályosai jártak nálunk. Megismerkedtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc seregének katonáival, megnézték, hogyan nyerte meg a magyar honvédsereg az első jelentős fegyveres összecsapást, a pákozdi ütközetet. A korszakból életképeket mutattak be a gyerekek, és egy gyönyörű huszárt is készítettek!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.