Kategória: Hírek

1848. március 15.

169 évvel ezelőtt ezen a napon tört ki 1848. március 15-én a pesti forradalom. E nap reggelén a forradalmi ifjúság a Pilvax kávéházban gyülekezett, itt szavalta el először Petőfi a Nemzeti dalt és felolvasták a Tizenkét pontot. Majd az egyetemisták is a forradalom mellé álltak, együtt vonultak a Landerer nyomdához, ahol kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot is. Délután három órakor nagy népgyűlés volt a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél. Érdemes tudnotok, hogy Petőfi itt nem szavalta el híres versét, de beszédet mondott. Nagyon rossz, esős idő volt aznap, mégis tízezer ember jelent meg a nagygyűlésen. Ezután a tömeg átvonult Budára a Helytartó Tanácshoz, majd kiszabadították börtönéből Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban a forradalom tiszteletére Katona József Bánk bán című darabját tűzték műsorra.

Tovább… →

A Barbie baba története

58 éve, ezen a napon mutatták be a Barbie-t, a népszerű játék babát.

Az előállítója a Mattel Inc., ám azt talán kevesebben tudják, hogy a Barbie baba megálmodója a játékgyártó vállalat alapítójának felesége, Ruth Handler volt. Ruth-t lánya, Barbara ihlette. Elnézegette, ahogyan a kislány papírból kivágott öltöztetős babával játszik, és akkor jött az ötlet, mi lenne, ha a kislányok felnőtt nőt mintázó babával játszanának. Az ötlet először nem nyerte el férje tetszését, ám később a német Bild Lilli mintájára mégis csak elkészült az amerikai változat, ami Ruth lányáról elnevezve, a Barbie nevet kapta. Ruhákat terveztek neki, történetet, szülőket, családot, párt, és rengeteg kiegészítőt kapott az elmúlt közel 60 esztendőben. Többféle járművet tanult meg vezetni, rengeteg állata volt, és sok szakmát „megtanult”. A baba a jelképe lett annak, hogy a nők is merhetnek nagyot álmodni, és bármi lehet belőlük. Ruth Handler így írt erről az önéletrajzában: “Az én elképzelésem az volt, hogy a babán keresztül a kislányok azzá válhatnak, akik csak szeretnének lenni. Barbie azt jelképezte, hogy a nőknek van választásuk.”

Tovább… →

Romhányi József

Ezen a napon, pont 96 esztendővel ezelőtt látott napvilágot a méltán híres „rímhányó” Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító, érdemes művész.

Az eredetileg muzsikusnak készülő Romhányi, számos magyar opera szövegkönyvét írta, és emellett operetteket, musicaleket fordított. Utóbbiak közül az egyik leghíresebb a Macskák című Andrew Lloyd Webber musical. Előbb a Magyar Rádió, majd a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt.

Tovább… →

Monopoly

 

84 évvel ezelőtt ezen a napon 1933. március 7-én szabadalmaztatta Charles Darrow a Monopoly nevű társasjáték elődjét. A játék gyorsan népszerű lett, és Darrow rövidesen multimilliomos lett.

A játék eredeti ötlete azonban nem tőle származott. Az 1880-as évek végén volt egy „háziúr” nevezetű játék, amely nagyon hasonlít a Monopolyra, e játék feltalálója egy Elizabeth Maggie nevű hölgy volt.  A “háziúr” játékban is ingóságokat és ingatlanokat kellett gyűjteni. Darrow újítása az volt, hogy mesés vagyonokat és izgalmas versengést kínált a játékon belül, de új, tetszetős táblát is alkotott hozzá.  Nem sokkal később Darrow eladta szabadalmát a Parker Brothers játékgyárnak. Ez szerencsés üzlet volt mindkét oldalnak, Darrow meggazdagodott, és a játékgyár is hatalmas bevételre tett szert. 1935-ben volt olyan hét, hogy 20.000 játékot is eladtak.

Tovább… →

Arany János

200 évvel ezelőtt ezen a napon született a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.), tiszteletére ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. A Toldit 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára készítette, melyet megnyert művével.

A Toldi kézirata

A forradalom leverése után előbb rövid ideig bujdosott, majd Nagyszalontán tanított 1851 és 1860 között. Később Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett, így 1860-ban Nagyszalontáról Budapestre költözött. Költői munkája mellett nagyon komolyan vette ezeket a megbízatásokat és költői, művészi nagysága is hatott kortársaira, Szerb Antal így írt erről: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

Költészetében a nagykőrösi korszak, valamint késői versei az Őszikék kiemelkedőek. Egyik legnagyobb ballada-költőnk, világirodalomi rangra emelkedett általa a műballada műfaja. Legismertebb balladái A walesi bárdok, Ágnes asszony, Tetemre hívás, Szondi két apródja.

Műfordítói munkássága is jelentős, Shakespeare Hamlet, János király, Szentiván éji álom című drámáit ültette át magyar nyelvre.

Arany János műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

A Palacsinta Világnapja

Ma, azaz húshagyó kedd napján tartják a Palacsinta Világnapját. Ez a húsvét előtti 41. nap, a nagyböjt előestéje. Ez az utolsó lehetőség a böjt előtt a bőséges, kiadós ételek fogyasztására. Ide vezethető vissza a Palacsinta Nap is. Ilyenkor ugyanis a háziasszonyok még utoljára összeszedik a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, s palacsintát sütnek belőle, így ezek az alapanyagok elfogynak, és nem kísértenek senkit a böjt időben.

A palacsinta folyékony tésztából készül. Hol vékonyra, hol vastagabbra sütik, s hol édesen, hol sósan eszik, ízesítik, töltik. Néhol felcsavarják, hajtogatják, néhol egymásra pakolják, csúsztatott palacsintának.

Palacsintás történeteket találhattok a Körbirodalomban is!

Tovább… →