Kategória: Figyusz

Arany János

200 évvel ezelőtt ezen a napon született a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.), tiszteletére ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. A Toldit 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára készítette, melyet megnyert művével.

A Toldi kézirata

A forradalom leverése után előbb rövid ideig bujdosott, majd Nagyszalontán tanított 1851 és 1860 között. Később Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett, így 1860-ban Nagyszalontáról Budapestre költözött. Költői munkája mellett nagyon komolyan vette ezeket a megbízatásokat és költői, művészi nagysága is hatott kortársaira, Szerb Antal így írt erről: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

Költészetében a nagykőrösi korszak, valamint késői versei az Őszikék kiemelkedőek. Egyik legnagyobb ballada-költőnk, világirodalomi rangra emelkedett általa a műballada műfaja. Legismertebb balladái A walesi bárdok, Ágnes asszony, Tetemre hívás, Szondi két apródja.

Műfordítói munkássága is jelentős, Shakespeare Hamlet, János király, Szentiván éji álom című drámáit ültette át magyar nyelvre.

Arany János műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

A Palacsinta Világnapja

Ma, azaz húshagyó kedd napján tartják a Palacsinta Világnapját. Ez a húsvét előtti 41. nap, a nagyböjt előestéje. Ez az utolsó lehetőség a böjt előtt a bőséges, kiadós ételek fogyasztására. Ide vezethető vissza a Palacsinta Nap is. Ilyenkor ugyanis a háziasszonyok még utoljára összeszedik a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, s palacsintát sütnek belőle, így ezek az alapanyagok elfogynak, és nem kísértenek senkit a böjt időben.

A palacsinta folyékony tésztából készül. Hol vékonyra, hol vastagabbra sütik, s hol édesen, hol sósan eszik, ízesítik, töltik. Néhol felcsavarják, hajtogatják, néhol egymásra pakolják, csúsztatott palacsintának.

Palacsintás történeteket találhattok a Körbirodalomban is!

Tovább… →

Hársvölgyi Virág: Kína

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum egy érdekes könyvsorozat kiadásába fogott Ázsiai kultúráról fiataloknak címmel. A harmadik kötet Japán és Korea után Kínát mutatja be. A múzeum gyűjteményének képeivel gazdagon illusztrált gyönyörű kötet nem hagyományos módon mutatja be a Mennyei Birodalom történetét, kultúráját, ünnepeit, sportjait, étkezési szokásait és a kínaiak mindennapi életét.

Tovább… →

Holdbeli csónakos

“Holdbeli csónakos, örök szerelmem, arany sajkádra vegyél fel engem. Sokat szenvedtem, sokat bágyadtam, a sötét erdőt könnyel áztattam. Eleget sírtam a földi porban, ölelj magadhoz a tiszta Holdban. Nem él a Földön, akire vágyok, holdbéli csónakos, te légy a párom.”

 

46 éve ezen a napon először mutatták be a budapesti Thália Színházban Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művét.

Kazimir Károly rendezte az ősbemutatót. A szereposztás pedig a következőképpen alakult:

Holdbeli csónakos: Kozák András
Luna holdistennő: Thirring Viola
Pávaszem: Venczel Vera m.v. (szerepkettőzés)
Pávaszem: Hámori Ildikó f.h. (szerepkettőzés)
Medvefia, lapp trónörökös: Csikos Gábor
Vitéz László: Szabó Gyula
Bolond Istók: Mécs Károly (szerepkettőzés)
Bolond Istók: Monori Lili (szerepkettőzés)
Paprika Jancsi: Esztergályos Cecília
Memnon, szerecsen fejedelem: Harsányi Gábor
Hóhér: Peti Sándor
Idoméneus, krétai király: Szilágyi Tibor
Huang ti, kínai császár: Kollár Béla
Dumuzi, sumir főpap: Vallai Péter
Lapátos hindu: Gór Nagy Mária
Bennszülött: Szigeti András

A Holdbeli csónakos című művet a Körbirodalomban is megtalálhatjátok Berg Judit átdolgozásával.

Devecseri Gábor

100 évvel ezelőtt ezen a napon született Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) író, költő, klasszika-filológus. Csodagyerekként indult, csak 15 éves volt, amikor 1932-ben Karinthy Gáborral közös verseskötete megjelent.  A mulatságos tenger (1936) című kötet volt első önálló könyve. 1945-ben jelent meg a minden gyerek által ismert Állatkerti útmutató című szellemes verseskötete. A verseket sokszor hallhatjátok megzenésítve is Halász Judit vagy Koncz Zsuzsa előadásában.

Devecseri Gábor görög-latin szakon végzett az egyetemen. Az antik költészet, irodalom kezdettől fogva érdekelte, több tanulmányt is szentelt a témának. Az ókori klasszikus irodalom több jelentős művét ő ültette át magyarra. Az Odüsszeia, az Íliász, valamint Catullus versei, Plautus, Arisztophanész drámái is Devecseri Gábor fordításában jutottak el a magyar olvasókhoz.

Devecseri Gábor műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

Karl May

175 éve ezen a napon született Karl May (Ernstthal,1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) az egyik legnépszerűbb kalandregényíró. A német regényírók közül az ő műveit adták el legnagyobb példányszámban. Gyermekkora nehéz volt, hiszen olyan szegény családba született, ahol még enni is alig jutott a gyerekeknek. Ezért Karl May vakon jött világra, csak négy éves korába nyerte vissza látását.

Felnőve előbb tanárként dolgozott, majd 1875-ben sikerült kiadatnia első regényét, amely egy csapásra sikeressé és népszerűvé tette. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg.

Karl May regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →

Fazekas Mihály

189 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Általában Fazekas Mihály nevéről mindenkinek a Lúdas Matyi jut eszébe, holott, akárcsak kortársai, mesterien tudott verselni. Élt katonaként, parasztlegényekkel együtt, így ismeri azok gondjait-bajait. Verseiben a hangvétel, a téma ezáltal gyakran népiesebb, annak ellenére, hogy őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége. A nép furfangos gyermeke jelenik meg a Lúdas Matyiban is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok.

Annak a Debrecenben virágzó irodalmi kultúrának volt ő az egyik legjelentősebb alakja a XIX. században, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. Csokonaival és Földi Jánossal barátkozott össze, s ez a kör ösztönözte benne a költőt.  Emellett a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára is volt. Sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellel együtt írják a Füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában.

Mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Számtalan művét hagyta az utókorra.

Fazekas Mihály műveit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Erich Kästner

118 éve ezen a napon született meg Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.  Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus; az új stílusirány, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Az az ember volt, aki folyton küzdött a műveiben is az emberiség megjavításáért, holott végig nézte, amint könyveit elégetik a nemzeti szocialisták 1933-ban. Mégsem emigrált Németországból, valószínűleg nem akarta magára hagyni édesanyját, akihez szoros kapcsolat fűzte. A műveiben is meg-megjelenik az emberfeletti anya alakja.

Kästnert a legtöbb helyen, mint gyermek- és ifjúsági írót ismerik el. Polgári humanista értékek közvetítésével, kellő ironikus humorral mutatja be műveiben a városi gyermekek kalandos életét, mindennapjait, problémáit, életkori sajátosságait, örömét, vágyait. Gyermekeknek írt könyvei, forgatókönyvei nagy sikert és számtalan díjat hoztak neki. Sok kiadást értek meg, és több nyelvre lefordították őket, illetve filmek is készültek belőlük. Egyik filmes adaptációt is megért regénye, aminek a forgatókönyvét maga Kästner írta, A két Lotti.

Erich Kästner regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →