Kategória: Évfordulók

A Barbie baba története

58 éve, ezen a napon mutatták be a Barbie-t, a népszerű játék babát.

Az előállítója a Mattel Inc., ám azt talán kevesebben tudják, hogy a Barbie baba megálmodója a játékgyártó vállalat alapítójának felesége, Ruth Handler volt. Ruth-t lánya, Barbara ihlette. Elnézegette, ahogyan a kislány papírból kivágott öltöztetős babával játszik, és akkor jött az ötlet, mi lenne, ha a kislányok felnőtt nőt mintázó babával játszanának. Az ötlet először nem nyerte el férje tetszését, ám később a német Bild Lilli mintájára mégis csak elkészült az amerikai változat, ami Ruth lányáról elnevezve, a Barbie nevet kapta. Ruhákat terveztek neki, történetet, szülőket, családot, párt, és rengeteg kiegészítőt kapott az elmúlt közel 60 esztendőben. Többféle járművet tanult meg vezetni, rengeteg állata volt, és sok szakmát „megtanult”. A baba a jelképe lett annak, hogy a nők is merhetnek nagyot álmodni, és bármi lehet belőlük. Ruth Handler így írt erről az önéletrajzában: “Az én elképzelésem az volt, hogy a babán keresztül a kislányok azzá válhatnak, akik csak szeretnének lenni. Barbie azt jelképezte, hogy a nőknek van választásuk.”

Tovább… →

Romhányi József

Ezen a napon, pont 96 esztendővel ezelőtt látott napvilágot a méltán híres „rímhányó” Romhányi József (Nagytétény, 1921. március 8. – Budapest, 1983. május 7.) író, költő, műfordító, érdemes művész.

Az eredetileg muzsikusnak készülő Romhányi, számos magyar opera szövegkönyvét írta, és emellett operetteket, musicaleket fordított. Utóbbiak közül az egyik leghíresebb a Macskák című Andrew Lloyd Webber musical. Előbb a Magyar Rádió, majd a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt.

Tovább… →

Monopoly

 

84 évvel ezelőtt ezen a napon 1933. március 7-én szabadalmaztatta Charles Darrow a Monopoly nevű társasjáték elődjét. A játék gyorsan népszerű lett, és Darrow rövidesen multimilliomos lett.

A játék eredeti ötlete azonban nem tőle származott. Az 1880-as évek végén volt egy „háziúr” nevezetű játék, amely nagyon hasonlít a Monopolyra, e játék feltalálója egy Elizabeth Maggie nevű hölgy volt.  A “háziúr” játékban is ingóságokat és ingatlanokat kellett gyűjteni. Darrow újítása az volt, hogy mesés vagyonokat és izgalmas versengést kínált a játékon belül, de új, tetszetős táblát is alkotott hozzá.  Nem sokkal később Darrow eladta szabadalmát a Parker Brothers játékgyárnak. Ez szerencsés üzlet volt mindkét oldalnak, Darrow meggazdagodott, és a játékgyár is hatalmas bevételre tett szert. 1935-ben volt olyan hét, hogy 20.000 játékot is eladtak.

Tovább… →

Arany János

200 évvel ezelőtt ezen a napon született a magyar irodalom egyik legjelentősebb költője Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.), tiszteletére ezt az esztendőt az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévnek nyilvánította.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. A Toldit 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára készítette, melyet megnyert művével.

A Toldi kézirata

A forradalom leverése után előbb rövid ideig bujdosott, majd Nagyszalontán tanított 1851 és 1860 között. Később Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára lett, így 1860-ban Nagyszalontáról Budapestre költözött. Költői munkája mellett nagyon komolyan vette ezeket a megbízatásokat és költői, művészi nagysága is hatott kortársaira, Szerb Antal így írt erről: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

Költészetében a nagykőrösi korszak, valamint késői versei az Őszikék kiemelkedőek. Egyik legnagyobb ballada-költőnk, világirodalomi rangra emelkedett általa a műballada műfaja. Legismertebb balladái A walesi bárdok, Ágnes asszony, Tetemre hívás, Szondi két apródja.

Műfordítói munkássága is jelentős, Shakespeare Hamlet, János király, Szentiván éji álom című drámáit ültette át magyar nyelvre.

Arany János műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

A Palacsinta Világnapja

Ma, azaz húshagyó kedd napján tartják a Palacsinta Világnapját. Ez a húsvét előtti 41. nap, a nagyböjt előestéje. Ez az utolsó lehetőség a böjt előtt a bőséges, kiadós ételek fogyasztására. Ide vezethető vissza a Palacsinta Nap is. Ilyenkor ugyanis a háziasszonyok még utoljára összeszedik a maradék lisztet, tojást, vajat, cukrot, s palacsintát sütnek belőle, így ezek az alapanyagok elfogynak, és nem kísértenek senkit a böjt időben.

A palacsinta folyékony tésztából készül. Hol vékonyra, hol vastagabbra sütik, s hol édesen, hol sósan eszik, ízesítik, töltik. Néhol felcsavarják, hajtogatják, néhol egymásra pakolják, csúsztatott palacsintának.

Palacsintás történeteket találhattok a Körbirodalomban is!

Tovább… →

Holdbeli csónakos

“Holdbeli csónakos, örök szerelmem, arany sajkádra vegyél fel engem. Sokat szenvedtem, sokat bágyadtam, a sötét erdőt könnyel áztattam. Eleget sírtam a földi porban, ölelj magadhoz a tiszta Holdban. Nem él a Földön, akire vágyok, holdbéli csónakos, te légy a párom.”

 

46 éve ezen a napon először mutatták be a budapesti Thália Színházban Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művét.

Kazimir Károly rendezte az ősbemutatót. A szereposztás pedig a következőképpen alakult:

Holdbeli csónakos: Kozák András
Luna holdistennő: Thirring Viola
Pávaszem: Venczel Vera m.v. (szerepkettőzés)
Pávaszem: Hámori Ildikó f.h. (szerepkettőzés)
Medvefia, lapp trónörökös: Csikos Gábor
Vitéz László: Szabó Gyula
Bolond Istók: Mécs Károly (szerepkettőzés)
Bolond Istók: Monori Lili (szerepkettőzés)
Paprika Jancsi: Esztergályos Cecília
Memnon, szerecsen fejedelem: Harsányi Gábor
Hóhér: Peti Sándor
Idoméneus, krétai király: Szilágyi Tibor
Huang ti, kínai császár: Kollár Béla
Dumuzi, sumir főpap: Vallai Péter
Lapátos hindu: Gór Nagy Mária
Bennszülött: Szigeti András

A Holdbeli csónakos című művet a Körbirodalomban is megtalálhatjátok Berg Judit átdolgozásával.

Devecseri Gábor

100 évvel ezelőtt ezen a napon született Devecseri Gábor (Budapest, 1917. február 27. – Budapest, 1971. július 31.) író, költő, klasszika-filológus. Csodagyerekként indult, csak 15 éves volt, amikor 1932-ben Karinthy Gáborral közös verseskötete megjelent.  A mulatságos tenger (1936) című kötet volt első önálló könyve. 1945-ben jelent meg a minden gyerek által ismert Állatkerti útmutató című szellemes verseskötete. A verseket sokszor hallhatjátok megzenésítve is Halász Judit vagy Koncz Zsuzsa előadásában.

Devecseri Gábor görög-latin szakon végzett az egyetemen. Az antik költészet, irodalom kezdettől fogva érdekelte, több tanulmányt is szentelt a témának. Az ókori klasszikus irodalom több jelentős művét ő ültette át magyarra. Az Odüsszeia, az Íliász, valamint Catullus versei, Plautus, Arisztophanész drámái is Devecseri Gábor fordításában jutottak el a magyar olvasókhoz.

Devecseri Gábor műveit a Körbirodalomban is megtaláljátok!

Tovább… →

Karl May

175 éve ezen a napon született Karl May (Ernstthal,1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) az egyik legnépszerűbb kalandregényíró. A német regényírók közül az ő műveit adták el legnagyobb példányszámban. Gyermekkora nehéz volt, hiszen olyan szegény családba született, ahol még enni is alig jutott a gyerekeknek. Ezért Karl May vakon jött világra, csak négy éves korába nyerte vissza látását.

Felnőve előbb tanárként dolgozott, majd 1875-ben sikerült kiadatnia első regényét, amely egy csapásra sikeressé és népszerűvé tette. A legtöbb könyvében egyes szám, első személyben írt a főszereplőről, gyakran saját tapasztalataira alapozva az éppen aktuális történet megírásánál.

Észak-Amerikában 1908-ban járt először, de akkor sem utazott a New York állambeli Buffalónál nyugatabbra. A vadnyugati környezet közvetlen ismeretének hiányát sikerrel pótolta élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával. Regényhősei gyakran német származásúak voltak, továbbá megfeleltek a „nemes vadember” romantikus ideáljának. Ábrázolásában az indiánok többnyire a romlott fehér törvényen kívüliek ártatlan áldozatai, azaz gyakran hősként jelennek meg.

Karl May regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →

Fazekas Mihály

189 esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar író, költő, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezője.

Általában Fazekas Mihály nevéről mindenkinek a Lúdas Matyi jut eszébe, holott, akárcsak kortársai, mesterien tudott verselni. Élt katonaként, parasztlegényekkel együtt, így ismeri azok gondjait-bajait. Verseiben a hangvétel, a téma ezáltal gyakran népiesebb, annak ellenére, hogy őt is megihleti a költészet rokokó könnyedsége. A nép furfangos gyermeke jelenik meg a Lúdas Matyiban is. Sajátosan ironikus hangot ad ennek a humoros történetnek, hogy a népi anekdotaszerűen feldolgozott történet a klasszikus eposzok hexameterében szólal meg. De ezekben a hexameterekben erőltetés nélkül gördülnek a népi fordulatok.

Annak a Debrecenben virágzó irodalmi kultúrának volt ő az egyik legjelentősebb alakja a XIX. században, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé. Csokonaival és Földi Jánossal barátkozott össze, s ez a kör ösztönözte benne a költőt.  Emellett a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára is volt. Sógorával, a kitűnő botanikussal, Diószegi Sámuellel együtt írják a Füvészkönyvet, amely megjelenésétől kezdve jogot szerzett Magyarországon Linné növénytani rendszerének. Ez a könyv teremtett rendet a növénynevek hazai zűrzavarában.

Mindezek mellett tevékeny közéleti ember volt mindhalálig. Számtalan művét hagyta az utókorra.

Fazekas Mihály műveit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Erich Kästner

118 éve ezen a napon született meg Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.  Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus; az új stílusirány, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Az az ember volt, aki folyton küzdött a műveiben is az emberiség megjavításáért, holott végig nézte, amint könyveit elégetik a nemzeti szocialisták 1933-ban. Mégsem emigrált Németországból, valószínűleg nem akarta magára hagyni édesanyját, akihez szoros kapcsolat fűzte. A műveiben is meg-megjelenik az emberfeletti anya alakja.

Kästnert a legtöbb helyen, mint gyermek- és ifjúsági írót ismerik el. Polgári humanista értékek közvetítésével, kellő ironikus humorral mutatja be műveiben a városi gyermekek kalandos életét, mindennapjait, problémáit, életkori sajátosságait, örömét, vágyait. Gyermekeknek írt könyvei, forgatókönyvei nagy sikert és számtalan díjat hoztak neki. Sok kiadást értek meg, és több nyelvre lefordították őket, illetve filmek is készültek belőlük. Egyik filmes adaptációt is megért regénye, aminek a forgatókönyvét maga Kästner írta, A két Lotti.

Erich Kästner regényeit megtaláljátok a Körbirodalomban!

Tovább… →